Podcastok

A legértékesebb erdeinket is bármikor kivághatják – ezért kell változtatni a régi szabályokon [ZöldVálasz #41]

Társadalmi létezésünknek annyira fontos része erdeink megtartása, hogy központi költségvetésből kellene segíteni akár egyes erdőkezelőket, akár általában az ágazatot – hangzik el a Zöld Válasz legújabb adásában. Miért, ez az ügy most nem kap közpénzt? Épp ez az: ma az erdészetek még az ökoszisztéma-szolgáltatásokat is jórészt faanyag-termelésből finanszírozzák. Ennek véget kell vetni, és ebben egyetértenek Litkai Gergely erdős kerekasztalának vendégei, akik sok mindenben vitatkoznak is. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese, Tímár Gábor erdőmérnök valamint Gálhidy László, a WWF szakértője, erdőökológus beszélgetnek.

„Néhány óra alatt megáshatjuk a saját sírunkat” – szakértők az azbesztkrízis okairól és megoldásáról [ZöldVálasz #40]

Átcímkézett azbeszttartalmú szállítmányok most is érkezhetnek Ausztriából Magyarországra, lehet, hogy egy időre teljesen meg kellene állítani az osztrák forrású kőzetbehozatalt – mondja a Zöld Válasz podcastban Simon Gergely vegyianyag-szakértő, környezetkémikus, a Greenpeace munkatársa. Az azbeszt alattomos anyag, évtizedek múlva fejti ki negatív hatását. Ha valaki laikusként úgy látja, hogy a saját szennyezett portája előtt gyorsan felveri és ellapátolja a kőzetet, hiszen „Mi bajom lehet?”, nos, az lehet, hogy pont az alatt a három-négy óra alatt ássa meg a saját sírját – figyelmeztet Ágoston Csaba környezetvédelmi szakértő, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke. Litkai Gergely műsora a hazai vegyianyag-szennyezések történetében példátlan nyugat-magyarországi azbesztkrízisről.

Mitől lesz a jogrendszer környezetpárti? [ZöldVálasz #39]

Milyen legyen Magyarország új klímatörvénye? Hogyan támogassák a jogszabályaink a beton helyett a természetet? Többek között ezekről szól a Zöld Válasz májusi adása, mely ezúttal – és mostantól – a szokásos hangplatformok mellett Youtube-on is megjelenik. „A régi klímatörvényt megsemmisítő alkotmánybírósági határozat nem foglalkozik azzal, hogyan kell a társadalmat felkészíteni a klímaváltozásra, nem mond semmit arról, hogyan váljon a jogrendszer részévé az új szemlélet” – mondja Szabó Attila, a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője. „Meg kell állapítani a Balaton teljes terhelhetőségét és azt mondani, hogy itt maximum ezer új szálláslehetőséget lehet létrehozni vagy száz új vendégéjszakát lehet elfogadni. Ilyen ma nincs, és ez nagyon nagy probléma” – vallja Kun Zoltán a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke.

Biomassza - tényleg zöld az, ha elégetünk egy rahedli tűzifát? [ZöldVálasz #38]

A biomassza az EU megújulóenergia-felhasználásának majdnem 60 százalékát adja, itthon pedig még jobb a helyzet: 80 százalék körüli ez az arány. Persze a megújulók csak 5-6 százalékot képviselnek az energiamixben, de a tervezhetőség miatt fontosak. A megújuló energia ugyanakkor nagyrészt azt jelenti, hogy elégetjük a tűzifát. Komoly ökológiai ellentmondás ez, hiszen így annyi szén-dioxid keletkezik, amelyet egy új fa sak száz év alatt egyensúlyoz ki. Hogy lehet mégis egyensúlyba hozni az energia- és az ökológiai szempontokat? Erről beszélget Litkai Gergely vendégeivel: Szajkó Gabriellával, a Regionális Energiagazdasági Kutatóiközpont (REK) tudományos munkatársával, az energiapiacok és a dekarbonizációs stratégiák kutatójával, valamint Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjével. Tudjuk egyáltalán, hogy a V4-országokban mekkora a valós kibocsátás? Zöld Válasz a biomasszáról.

„Itt pofonok várhatók” – az Alkotmánybíróság szerint is új klímatörvény kell [ZöldVálasz #37]

Döntött az Alkotmánybíróság (AB): jelenlegi klímatörvényünk hiányos, nem felel meg az Alaptörvény által előírt kötelezettségeknek. A Zöld Válasz vendége Szabó Marcell, az AB határozatának előadó bírója, valamint Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke. Mit ír elő az AB, hogy készült a határozat, milyen nemzetközi példák vannak, és mit vár el a magyar társadalom klímaügyben? Ezekről a kérdésekről beszélget vendégeivel Litkai Gergely a Zöld Válasz friss adásában.

„A legtöbb fontos faj nem cuki” – Jordán Ferenc krillekről és rendszerszintű természetvédelemről [ZöldVálasz #36]

A természetvédelem nem szeretet, hanem matematika és rendszerismeret kérdése – Litkai Gergely vendége ezúttal a Válasz Online olvasóinak régi ismerőse, Jordán Ferenc rendszerökológus, aki új könyve kapcsán beszél arról, amiről nem lehet eleget: hogy milyen jövő vár az emberiségre ezen a bolygón, s mit tehetünk, hogy az emberi szervezettel még elviselhető legyen. A Zöld Válasz friss adásában természetesen szóba kerülnek az elmaradhatatlan krillek is.

A talaj tönkretétele nem unalmas szakkérdés – emberéletek múlhatnak rajta [ZöldVálasz #35]

Hogyan lehet a mezőgazdaság a természet része és nem annak ellensége? Litkai Gergely vendége ezúttal Gribek Dániel, a Hektár podcast házigazdája, aki szakújságíróként járja a magyar tájat, hogy megoldásokat keressen. Látott például gazdát, aki ragadozó madarakkal védekezik a pockok ellen, ahogy más ötletes megoldásokat is. A talaj tönkretétele viszont nem állítható meg egy-egy helyi remek ötlettel, ráadásul ez jóval több mint egy kizárólag mezőgazdászokat érdeklő szakkérdés. Emberéletekbe kerülhet ugyanis, ha nem teszünk ellene.

Magyarország talajtani nagyhatalom – a valóság mégis sírnivaló [ZöldVálasz #34]

Élelmünk és életünk alapul rajta, mégis a leginkább elhanyagolt erőforrásunk. Mi az? A talaj, amelyen járunk és amelyen termelünk. Litkai Gergely vendége a friss Zöld Válaszban Dobos Endre talajtani kutató, a Miskolci Egyetem professzora, aki YouTube-erként is aktív. Most adásunkban is bizonyítja, hogy nála érthetőbben, szórakoztatóbban kevesen képesek a talaj problémáinak boncolgatására.

Nem véletlen, hogy tíz európaiból öt csökkenti a húsfogyasztását [ZöldVálasz #33]

Tévhit, hogy az egészséges vegyes táplálkozás és a növényi táplálkozás nagyon eltérő lenne, ha jól szeretnénk enni, akkor azt „vegyesen" is megtehetjük – mondja Magyarvári Szilvia dietetikus, táplálkozástudományi szakember. Kutatások szerint leginkább az számít, amit megeszünk és nem az, ahonnan származik – kommentálja Szabó Zoltán sportdietetikus, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának kutatója a biokérdést. A Zöld Válasz podcast növényi táplálkozásról szóló minisorozatának záróepizódjában Litkai Gergely a Netflixen látható dokusorozatok üzeneteiről is kérdezi a szakértőket.

Gyomirtóval érlelt napraforgó és „koktélhatás” – ezért fontos a bioélelmiszer [ZöldVálasz #32]

A növényi alapú táplálkozás és az állatjólét kérdéseit járja körül a Zöld Válasz három részes minisorozata. Ennek friss adása a magyar mezőgazdasággal foglalkozik, különös tekintettel a bioélelmiszerek és -gazdálkodás kérdéskörére – ezek kitárgyalásában ezúttal Szöllősi Réka élelmiszeripari szakértő és Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet alapítója vannak Litkai Gergely segítségére. Kiderül például, mit is jelent a bio és mit nem, honnan tudhatjuk, hogy tényleg az-e a választott termék, s hogy miért van, hogy míg a földterület majd' hét százaléka ökológiai művelésű már itthon is, a biotermékek fogyasztása alig éri el az egy százalékot – igaz, az alacsony bázishoz képest jelentős a növekedés ezen a területen is. Nem volna rossz, ha a bio kilépne az úri huncutság kategóriájából itthon is: a Zöld Válasz friss adásában szó esik az olyan nem bio gyakorlatokról, amikor durva gyomirtóval, glifozáttal érlelik be a termést, hogy a szervezetünkbe jutó vegyszerek koktélhatásáról már ne is beszéljünk. Azaz de, beszéljünk. Épp ezt teszi Litkai Gergely a vendégeivel.

Az állatok kizsigerelése most már az emberre veszélyes [ZöldVálasz #31]

Az, hogy az antibiotikumok egyre kevésbé hatásosak az emberi gyógyításban, döntően annak köszönhető, hogy ennyi haszonállaltot és ilyen sűrűn, durva körülmények között tartunk: a nekik adott rengeteg gyógyszer, bekerül az élelmiszerláncba, így az emberek szervezetébe – hangzik el a Zöld Válasz új epizódjában. Litkai Gergely podcastja ezúttal a globálisan 150 milliárdos haszonállat-populáció kockázatainak járt utána Szöllősi Réka élelmiszeripari szakértő és Nagy Ervin, a Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetségének elnöke segítségével. A Zöld Válasz állatjóléttel és növényi alapú táplálkozással foglalkozó minisorozatának első része.

Azt a pénzt sem tesszük bele a vízrendszerbe, ami a fenntartásához kell [ZöldVálasz #30]

A pénz sok szempontból hasonlatos a vízhez. Mindkettő hajlamos például elfolyni – írta lapunknak küldött vendégcikkében Ungvári Gábor közgazdász majd’ másfél évvel ezelőtt, azonban nem ragadt meg a bonmot-k szintjén: mélyelemzésében a gazdasági és a természeti rendszerek hasonszőrűségének meggyőző példáit adta. A REKK Vízgazdasági Csoport elemzője szerint nem jó helyen keresgélünk, amikor növekedés- és profitellenes tudati változásoktól várunk megoldást sokasodó klímagondjainkra. Ungvári tudományos igényű szövegét akkor a ZöldVálasz podcast egyik epizódja ihlette, Litkai Gergely pedig most visszaadja a kölcsönt: vendégnek hívta be a friss adásba Ungvári Gábort, hogy a hallgatók számára is tisztázódhasson, pontosan mi okozza a klímakatasztrófát – és valójában mit is tehetünk ellene. Azt például tudták, hogy több pénzt fordítunk ásványvízre, mint amennyit a csapvízért fizetünk, amellyel mosunk, mosogatunk, és még meg is ihatnánk?

Miért nem változtatunk? Varga Attila pszichológus az emberi viselkedés világformáló erejéről [ZöldVálasz #29]

Miért nem változtatunk, ha egyszer tudjuk, hogy rossz az irány? A tudás önmagában tehát kevés ahhoz, hogy változtassunk viselkedésünkön? Litkai Gergely ezúttal Varga Attilával, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének oktatójával beszélget. A Fenntarthatóság és Pszichológia Kutatócsoport vezetőjeként is tevékenykedő egyetemi docenssel többek között azt igyekszenek megfejteni, vajon igaz-e, hogy az egyéni cselekvések 40-70 százalékkal is csökkenthetik a károsanyag-kibocsátást. Lelőjük a poént: akár igaz is lehet, ám csak akkor, ha az egyéni törekvések rendszerszintű támogatást is kapnak. No de mik azok a rendszerek? Azokra hogyan lehet hatni egyénként? Egyáltalán mi kell a cselekvéshez, ha sokszor fel sem ismerjük a saját pszichológiai korlátainkat? Hogy utóbbi helyzet változzon, reményeink szerint ahhoz járul hozzá a Zöld Válasz friss adása.

Erdők és vízmegtartás: vendégünk Aszalós Réka erdőökológus és Csépányi Péter erdőmérnök – [ZöldVálasz #28]

Folytatódik a Zöld Válasz vízmegtartás-sorozata. Ezúttal az erdők szerepéről. Az erdőkéről, amelyek az EU-ban ma szörnyű állapotban vannak: a Natura 2000-es erdőknek csupán 14 százaléka van jó állapotban, s bár az ősi erdőket ma már szigorúan védik, ám ez csak 4 százaléka az összes erdőnek. Hogy mi a gond a biogazdálkodásnak nevezett erdei faanyagégetéssel? Miért veszélyes a nedves tűzifa? Mit kell tenni az erdeinkért, s hogy függ össze az állapotuk a vízmegtartással? Litkai Gergely vendégei ezúttal Aszalós Réka erdőökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója, valamint Csépányi Péter erdőmérnök, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese.

Magyarország kettészakadt – és nemcsak politikailag vagy gazdaságilag - [ZöldVálasz #27]

A Válasz Online-on cikksorozatban feldolgozott téma immár podcastadásban is! Vízmegtartással és vízgazdálkodással foglalkozó minisorozatában Litkai Gergely most a Green Policy Center második klímaadaptációs jelentéséről és az Egyensúly Intézet Hogyan legyen Magyarország vízben gazdag ország? című szakpolitikai javaslatcsomagjáról beszélget a dokumentumok készítőivel. A Zöld Válasz e havi vendégei Vaszkó Csaba, az előbbi tanulmány vezető szerzője, valamint Csernus Dóra Ildikó, az Egyensúly Intézet klíma-, energia- és környezetpolitikai igazgatója. Vaszkó szerint kettészakadt az ország: nyugaton nem annyira súlyos a helyzet, a keleti országrész viszont elesett. Csernus Dóra Ildikó hozzáteszi: míg a magyarok vízgazdagnak érzik magukat, valójában ebből a szempontból szegény ország vagyunk: vizeink 94 százaléka külföldről ered, s ha ezeket nem számoljuk, utolsó előttiek vagyunk az unióban a megújuló vizek tekintetében – csak Máltát előzzük meg. Világszinten csupán a 164. helyezésre vagyunk jók a 193-ból. Innen szép tehát nyerni. De egyáltalán lehet? Válaszok a friss Zöld Válaszban.

A klímaváltozás problémája főként a vízkörforgás felborulásának problémája - [ZöldVálasz #26]

Az előző epizódban meteorológusokkal beszélgetett, ezúttal pedig a WWF környezetpolitikai szakértője Litkai Gergely vendége a Zöld Válaszban. Dedák Dalma segítségével most rendszerszinten tekintik át a vízkörforgás problémáját és ellentmondásait. Például, hogy helyben az éghajlatváltozás ellen párologtatással lehet a legjobban küzdeni, csakhogy nincs elég vizünk ahhoz, hogy párologtassunk. Azaz éppen most, a téli félévben kellene betárazni a nyári párologtatásra. De miért is van egyáltalán gond, ha egyszer csapadékunk 70-80 százaléka az óceánokból jön? Válaszok az év utolsó Zöld Válaszában.